Érdemes odafigyelni, hogy melyik műanyagot mire használhatjuk és főként, hogy melyikben tárolhatunk élelmiszert és melyiket kerüljük erre a célra.

Az élelmiszerek túlnyomó részét műanyag csomagolásban vásárolhatjuk meg. Ennek a fő oka a praktikusság és, hogy az élelmiszerek biztonságosan tárolhatóak benne. Mégis többféle olyan műanyagot felhasználnak erre a célra amiből étellel vagy itallal érintkezve kémiai anyagok oldódnak ki, egészségi problémákat okozva.

környezetvédelmi termékjelek piktogramok, melyek az adott termék összetételének meghatározásával segítik az újrahasznosítás vagy az újrafeldolgozás folyamatát és ezáltal nekünk is információt adnak arról, hogy milyen anyagból készült.

Nagyrészt a gyártók jelölik a műanyag termékeken, hogy miből készülnek, de számos alkalommal találkoztam olyan műanyag dobozokkal, palackokkal ahol az “élelmiszerrel érintkezhet” jelölésen kívül más jelölés nem volt található. Ezeket érdemesebb elkerülni, mert nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen műanyagból készültek.

A kerülendő műanyagok

A PET után, világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy előállításakor és elégetésekor dioxin szabadulhat fel, ami rákkeltő hatású és hormonzavart okozhat.

Polivinilklorid (PVC)

A 3-assal jelölt PVC-ről – vagyis polivinil-kloridról – az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság is elismerte, hogy egyik összetevője, a vinil-klorid rákkeltő hatású. A DEHP, valamint BBzp nevű vegyületek kerülhetnek belőlük a szervezetbe, amelyek  befolyásolhatják az endokrin rendszer működését, kapcsolatba hozhatóak az asztmával.

Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikkek bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is.

Polisztirol (PS)

A 6-os jelzést kapott polisztirollal – PS – elsősorban eldobható kávéspoharak, éthordó dobozok, joghurtos flakonok, zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs tálcák formájában találkozhatsz. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

Polikarbonát (PC)

polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés – EGYÉB – ) termékekből BPA oldódhat ki. A rizikót növeli a magas hőmérséklet, az erősen savas vagy lúgos közeg, a hosszú ideig tartó tárolás és az erős igénybevétel (mosogatás, súrolás).

Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért. Néhány éve sikerült elérni, hogy a Polikarbonát(PC) biszfenol-A tartalmű cumisüveget betiltották, viszont sajnos nem lett betiltva az alkalmazása az összes élelmiszertároló edényben, amiben ugyanolyan veszélyes az anyag.

Számos gyártó feltünteti a termékein az úgynevezett „BPA-free” jelölést, sőt büszkén hirdetik, hogy márpedig ők mától biztonságos műanyag csomagolást használnak.

De néhány nyughatatlan kutató továbbment a vizsgálatokban és sajnos újabb kétségek merültek fel. Lehet, hogy a BPA-ra kerülő fókusz csak elterelte a közvélemény figyelmét és egy hamis megnyugvásba taszította a tudatos vásárlókat, azzal, hogy „BPA-free” termékeket vásárolnak?

Gyanakodni ad okot a következő felfedezés, miszerint ezekben a BPA-mentes műanyagokban jelen van egy másik, BPS nevű anyag is, aminek hasonló, a hormonháztartást befolyásoló hatása van, mint a BPA-nak. Sőt egyes kutatók azt állítják, hogy az újonnan használt BPS még rosszabb, mint az elődje..

Biztonságos műanyagok

A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

A megosztó PET palack

A leggyakrabban használt műanyag a PET vagy PETE rövidítésű műanyag a Polietilén-tereftalát, ami igencsak megosztó. Vannak akik – főleg iparági érdekeltek – csodaként tekintenek a PET palackra, ami megoldja a világ problémáját, mások pedig – és ezen vélemények kezdenek beigazolódni – a bolygó totális szennyezéséért felelősek, nem mellesleg igencsak károsak az egészségre.

Ez az átlátszó, törésmentes, többek között ásványvíz, szirup, gyümölcslé, étolaj, ecet, öblítő tárolására használt műanyag hátránya, hogy sérülés, illetve hő hatására káros vegyületek oldódhatnak ki belőle. Ilyen például a DEHP, amely veszélyes lehet az endokrin rendszerre, a máj- és veseműködésre, sőt, rákkeltő lehet.

Mindezek miatt figyelmeztetnek, hogy az 1-es jelzésű műanyagokat nem ajánlott többször használni. Sajnos azonban azt, hogy a szállítás során, illetve az áruházakban milyen körülmények között tárolják őket, nem tudod ellenőrizni.

Mivel még az újratölthető műanyag palackokat is mindössze 6-10 alkalommal lehet újratölteni, míg az üvegnél ez a szám majdnem tízszer nagyobb, a PET palack helyett a visszaváltható üveg volna az ideális választás.

Ételek tárolására pedig nem a műanyag, hanem az üveg és kerámiaedények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatóak.

A bűvös 7-es műanyag, amiben van jó és rossz is

A nemzetközi jelölésben 7-es számmal jelölik az egyéb műanyagokat, köztük a Polikarbonát (PC) nagyon káros műanyagot és pl. a növényi műanyagokat is, amik viszont nem károsak. Csak, hogy ne legyen egyszerű a választás. Ebbe a kategóriába olyan termékek kerülhetnek, amelyek pontos összetétele nem meghatározott, vagy az 1-6 jelölésű műanyagok keverékét tartalmazza. Viszont, ha a 7-es szám mellett AS, SAN esetleg ABS feliratot látsz, nyugodt lehetsz, mert ebben az esetben ugyanis növényi alapanyagú műanyagról van szó, amikről még egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy lenne bármilyen káros hatása.

Műanyag a mikróban

Az ételek műanyag edényben való melegítésénél is mindenképpen körültekintőnek kell lennünk. Ha a műanyag edényen szereplő jelölés szerint a műanyag használható mikrohullámú sütőben, az csak annyit jelent, hogy melegítés közben nem fog elolvadni. Arra viszont senki sem vállal garanciát, hogy a melegítés során nem jutnak vegyi anyagok az ételbe.

Sajnos vannak olyan termékek, amiket elvileg pont a mikróba kell tenni, – ilyen például a mikrózható popcorn – abból az anyagból amit hozzá adagolnak rákkeltő anyagok képződnek. Így amikor egy tál popcorn-t megeszünk, rákkeltő anyagokat is viszünk be a szervezetünkbe.

Mikrózásnál a legkézenfekvőbb, ha a műanyag edény helyett kerámia vagy üveg edényben tesszük be az ételünket a mikróba, ha pedig sok popcorn-t fogyasztunk, érdemesebb egy pattogatott kukorica készítő gépet vásárolnunk (pl 3500-5000 Ft) és a zöldségesnél beszerezni kilóra a pattogatni való kukoricát. Egyébként hosszú távon még olcsóbbra is jövünk ki vele…

Összefoglalva a műanyagokról

Az 1-es jelülésú PET csomagolásokat inkább kerüljük, semmiképpen se használjuk újratöltve.

Hol találkozhatsz vele?

  • édesség csomagolások,
  • előrecsomagolt zöldségek doboza,
  • gyümölcslé flakonok,
  • szirupok,
  • joghurt flakonok,
  • tejes palack,
  • majonéz, mustár, ketchup,
  • étolajok,
  • tusfürdők,
  • kozmetikai szerek,
  • samponok, öblítők csomagolása,
  • szinte az összes üdítős és ásványvizes palack.

A 2-es jelölésű nagysűrűségű polietilén (HDPE), Biztonságosnak minősül, nyugodtan használhatjuk.

Hol találkozhatsz vele?

  • tusfürdők,
  • samponok,
  • kozmetikai szerek,
  • mosószerek,
  • öblítők,
  • tisztítószerek
  • műanyag táskák,
  • szemeteszsákok

A 3-as jelölésű műanyag a polivinilklorid, (PVC). Egészségre rendkívül káros műanyagfajta, ha csak tehetjük, kerüljük.

Hol Találkozhatsz vele?

  • palackok,
  • ételek csomagolása,
  • átlátszó műanyag csomagolók (folpack),
  • kozmetikai és tisztítószerek flakonja

A 4-s jelölésű műanyag az alacsony sűrűségű polietilén (LDPE). Ez egy erősebb, rugalmas és áttetsző műanyagfajta, biztonságosnak minősül.

Hol találkozhatsz vele?

  • Műanyag táskák,
  • kosarak,
  • folyékony szappanos flakonok,
  • szatyrok és zacskók,
  • ételek csomagolása,
  • összenyomható palackok

Az 5-ös jelőlésű műanyag a polipropilén (PP). Magas az olvadáspontja, ezért meleg italokat is lehet benne tárolni, illetve szószokat, amik a gyártás során meleg formában kerülnek a flakonba, mint például a ketchup. Biztonságos műanyagként van számon tartva.

Hol találkozhatok vele?

  • húsok átlátszó fólia csomagolása,
  • jégkrémek doboza,
  • tejtermékek, (vaj, kefir, joghurtok, tejföl stb.)
  • ketchup,
  • kozmetikai szerek,
  • samponok és mosószerek flakonja,
  • edények,
  • poharak,
  • tálcák

A 6-os jelülésű műanyag a polisztirol (PS). Lehet szilárd vagy habszivacs állagú. Jó szigetelő anyag ezért ismerősek lehetnek a polisztirolhabból készült melegen tartó ételcsomagolók, kávés poharak illetve tálcák a húsok és a zöldségek alatt. Veszélyes műanyag típus, mert sztirolt bocsát az ételbe, italba.

Hol találkozhatok vele?

  • eldobható kávés poharakat,
  • élelmiszertároló dobozokat,
  • joghurtos dobozokat,
  • egyéb tejtermékek dobozait
  • eldobható habedényeket,
  • habszivacs tálcákat, amiket húsok, zöldségek, gyümölcsök alá tesznek.

A 7-es jelölésű műanyag EGYÉB – Polikarbonát (PC). A termékekből BPA oldódhat ki. Súlyosan egészségkárosító hatású, kerülendő műanyagfajta. Mint már említettük, melegítés, mikrohullámok, illetve savas közeg hatására a BPA bemosódás mértéke nő. Mindenképp kerüljük ezeket a fajta műanyagokat, semmiképp ne tegyünk bele forró ételt vagy italt, illetve ne használjuk a mikróban.

Hol találkozhatok vele?

  •  ivó kulacsok
  • ezzel bélelik ki a konzervdobozokat, illetve gyümölcsleveket,
  • szószokat töltenek bele,
  • ételhordók,
  • műanyag tárolók,
  • edények alapanyaga is lehet.

Fontos megemlíteni, hogy a szintén 7-es számozást kapták a legújabb növényi alapanyagú műanyagok is, amiket biztonságosnak tekintenek. Ha a 7-es szám mellett az AS, SAN vagy ABS feliratot látjuk, akkor nyugodtak lehetünk. Ezek jó minőségű műanyagok. Új számozási rendszerre a gyártók már javaslatot tettek.

Most akkor mi is van?

Ha most teljes keszekuszaság van a fejedben, teljesen megértem. Sajnos, nekünk átlagos vásárlóknak szinte lehetetlen eldöntenünk , hogy hogyan kerülhetjük ki ezeket a veszélyes anyagokat. viszont íme néhány tipp amit ha megfogadsz, talán kevésbé fogsz aggódni.

Ne várj arra, míg a kutatók megvizsgálják, hogy az új műanyagok megfelelőek e, hiszen ahhoz is 50 év kellett mire bebizonyosodott, hogy a BPA káros az egészségre…

  • Kerüld a műanyagok használatát, ahol lehet, helyettesítsd azt fával, üveggel, porcelánnal vagy rozsdamentes acéllal!
  • Soha ne használj mikróban műanyagot, ne melegíts benne készételt,
  • Csecsemő korú gyermekednek ne vegyél műanyag rágójátékokat, figyelj, hogy miből van a cumisüveg!
  • Kerüld az előre csomagolt ételeket, amennyire csak lehet. Sajnos a konzervek belsejét is egy vékony műanyag filmréteggel vonják be.
  • Kerüld a műanyag palackos üdítőket. Szinte minden üdítő, minden szénsavas ásványvíz savas kémhatású, és mint a fentiekben említettük, a savas kémhatás elősegíti a káros vegyi anyagok kioldódását.
  • Lehetőség szerint próbálj csomagolás mentes boltban vásárolni.
A post elkészítéséhez részben a tudatosvasarlo.hu weboldal kapcsolódó cikkét vettem alapul.